6. nap (2023. december 22. péntek)
Mint már tegnap említettem: ébredés a tengerparton... pont ugyanúgy ma is... az egynapos semmittevés eredményeként: energiától duzzadva
Ma kicsit tovább állunk. Nem azért mert sietünk, hanem mert mi felébredtünk, de a Nap piha-puha felhőágyában elszenderedett... néha még könnyezett is kicsit. Ha már autóban, akkor inkább úton. Az MB100 lelkes kerepeléssel ébredt, gyerünk! Irány Thermopüla, irány a hőforrásos patak! Érzékeny búcsú a kutyusoktól.
Nem kapkodjuk el, csak úgy módjával, mint aki épp telel... A fizetőkapukat messze elkerültük - így aztán valóban volt mit bambulni.
Larissza városát kétszer is megnéztük, sőt a belvárosban is bóklásztunk kicsit... A kétszer nézés oka az volt, hogy első körben nem sokkal a város után egy jobbra, csábító kis dombok közé vivő földút letérített az aszfaltról, így pár kilométerrel bentebb, egy hangulatos dombtetőn ebédeltünk.
A nap is kisütött. Meleg lett. Megy a fene ilyen melegben hőforráshoz, jól fog az még jönni, visszafelé a zord januárban!
Módosítottuk a tervet, átvágunk a melegebb, nyugati partra. Ehhez viszont vissza kell mennünk a városba, mert onnan indul az út.
Beiktattunk egy kis enyhe földes utas csapatát is, aminek a legvégén lecsúsztam egy mélyebb nyomvályúba. Végre kiszállhattak tologatni a kisbuszt... már úgyis el voltak kényelmesedve.
Béke.
A kétszer kétsávos főúton csak úgy faltuk a kilométereket... 240... 230... mindjárt 210... soha nem érünk oda. 
Keressünk látnivalókat, mert hiába a gyönyörű táj, ha csak a szem kontaktál...
Előbb egy híd, később egy híddal egybekötött vízesés... Ha már letértünk erre a mellék útra megnézni... és a látványával le is tarolt minket, akkor itt éjszakázunk.
Meseszép a vízesés, példás a környezet kiépítése. Egy éjszakát megér.
A meredek sziklafalak között egyik percről a másikra sötétedett ránk, de a majdnem telihold miatt inkább csak sejtelmes félhomály borult a tájra.
Egy közös tévézés és jöhet a durmi!
Úgy döntöttünk, hogy nem gyújtunk be... no, nem a szén-monoxidtól tartva, hanem mert ebben a védett völgyben valahogy nem volt érezhető, hogy 10 fok alá csúszott a higanyszál. Pedig de.
Összebújás...
Béke.
A túra teljes térképét, napi bontásban, itt éred el:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése