5. nap (2023. december 21. csütörtök)

Nincs jobb, mint reggel a tenger morajlására ébredni... ahogy a lágy tengeri szellő csiklandja a köldök szőrzeted... 

 

És ha az MB100 gyári szigetelése nem lenne ilyen iszonyat hatékony, akkor biztos így is lenne, de az... A morajlásból nem hallottunk semmit, a szellő is kint marad. Az éjszaka csendjét csak a hűtő kompresszorának 2-3 óránkét bekapcsolt szolid hangja és a FÉG 25 gázkonvektor termosztátja által szabályzott be- és kikapcsolásának zaja törte meg. Reggel olvastam a kamionos sajnálatos halálesetet, már nem magyarázkodom. Az értelmesebbje már feldolgozta, hogy mik a biztonságos gázhasználat feltételei (véletlen sem a CO mérő, mert biztonságos használat esetén értelmezhetetlen, persze attól még használhatsz...), a többiek meg úgy sem hallják a fejükben dúló zajoktól. De könyörgöm: adj esélyt a megértésnek, olvass utána!

Na, felébredtünk...

Egy hangyányit módosítottam az autó helyzetén, odaparkoltam egy öltöző fülke mellé. Tudom-tudom... nyáron ez bunkóság lenne, de most konkrétan miénk a teljes part. Ameddig a szem ellát, sehol senki. Leszámítva azt a kb. 10 ebet, akik felügyelik itt a rendet.

 

Velük már az elején letisztáztuk a játék feltételeket, mert alapvetően neveletlen dögök voltak. Ugráltak, lökdösték az embert - szerencsére békésen. De mivel elég nagy testűek, nem kellemes.

Na, most már haverok vagyunk. Mindenki tudja, hogy hol a határ. Ha valami mozgás van, jelzik, és szívesen veszik a jutalom falatokat is. Most is itt alszik az egyik a kilépőnél, végig vigyázta az álmunkat.

A fülke előtt betonlapokból kirakott kis terület... pont jó a szolid kipakoláshoz. Ideje a kocsiban is rendet rakni, fellelni az eddig nem talált dolgokat...

Hugó lelkesen neki is állt a takarításnak. Teo meg készül a vizsgáira. Hegedű, furulya... ha valaki lett is volna a környéken, most tuti, hogy távozna... De amúgy nem... jól elvoltunk.

 

Reggeli után séta a tengerparton. Majd elkezdtünk az estebédre gyúrni. Leginkább Veronika... Csirkemell falatok, meggyszósszal... imádjuk.

Imádtuk.

 

Aztán levezetésnek végig néztük a kis kikötőben pihenő hajókat, kalandokat szőttünk köréjük.

A nappal együtt távozott a kellemes idő is. Szikrázó, 16° C-os meleg. Visszavonultunk az tisztaságtól ragyogó MB-be.

Kihasználva a közeli szállás free wifijét, fűnek-fának elküldtünk mindent.

Most kihagytuk az esti tévézést, mindenki a saját kis sarkában kockult. Majd párokba rendeződtünk és úgy próbáltunk érvényesülni a kis légtérben...

Aztán szinte biztosan a gázkészülék túlzott oxigén fogyasztása miatt bódult álomba zuhantunk.

Jó álmom volt...

Béke.

 

Ma nem mentünk sehova...

Végig itt maradtunk:

Google Maps: Gitsa Beatch